Termékek Menü

Régi magyar piócák

2018. 05. 31. 17:01:18

Régi magyar piócák (Prof. Dr. Szigeti Jenő)

A népi gyógyászat ősi módszere a piócával való gyógyítás. Az orvosok egyre több helyen kezdik újra alkalmazni a vérrel táplálkozó élősködőt, mert a célzott kezeléssel vágás és gyógyszerek nélkül is képes eltávolítani a felgyűlt, pangó vért az emberi szervezetből. Bár ma főként sportsérüléseket kezelnek steril körülmények között tartott piócákkal, a szépségipar is kezdi felfedezni magának az élősködőket. Oroszországban a Nemzetközi Orvosi Pióca Központ évente hárommillió piócát tenyészt. A világ legnagyobb piócatenyésztő központját 1937-ben alapították. A Moszkvától néhány kilométerre, délkeletre fekvő Ugyelnaja, egy egyszerű faházakból álló falu ad otthont a központnak, amely egyre népszerűbb a tudósok körében.

A régi magyar nadályszedők a pákászok voltak. Az összeszedett piócával vásárokra, faluról falura járt a nadályos, aki a tiszántúli utcákon „Nadályt, vegyenek, nadályt!” kiáltással árulta portékáját. A szegedi piac jellegzetes alakjai a kiskundorozsmai nadályosok. Az Ormánságban a nadály gyűjtői és árusai a piócás szülék. A falusi házak ablakában néhol még ma is gyakran ott áll a nadályos üveg, s benne jó néhány pióca nyújtózkodik. A nadályt a hagyomány szerint csak Szent György-napig (ápr. 24.) fogják. A Tiszántúlon a nadályos beleáll a vízbe, pálcikával alányúl a feléje kígyózó nadálynak s kiemeli. Zsinegre kötött húst is vetnek a vízbe, s a rátapadó nadályokat lefejtik. Gyakran a nadályos meztelen lábszárral áll bele a vízbe, s a rátapadó nadályra sót hint, meleg pipával érinti, füstöli, hogy lehulljon a lábáról. A cigányok rossz lovat állítanak a vízbe, az iszapot felkavarják, s egy idő múlva a partra vezetik a lovat, s a nadályokat leszedik az állatról. A nadályt magas vérnyomás, köszvény, tüdőgyulladás s más betegségek ellen használják. Fogfájás ellen még az ínyre is rakják. Ha már elegendő vért szívott, sót, hamut hintenek szívókája köré, s ekkor leválik a testről.

A 19. század elején élő emberek gyakran tápláltak ellenérzést az orvostársadalommal, a korabeli gyógyítási módszerekkel szemben. A gyógyszerként adott nagy töménységű vegyszerek gyakran idéztek elő mérgezéses tüneteket, így a betegek nem is mindig az eredeti betegségüknek, hanem a gyógyszerek mellékhatásainak estek áldozatul. Ezért a kutatás a régi, jól bevált népi gyógyászati módszerek felé fordult. A 18. század végén, 19. század elején keletkező új orvosi irányzatok általában az 1810-es–1830-as években érkeztek Magyarországra.

John B. Brown (1735-1788) skót orvos úgy gondolta, hogy az élettevékenységek alapja az izmok ingerelhetősége, mozgása. Az egészség az ingerek egyensúlyában rejlik. Rendszerének magyarországi alkalmazásáról kevés dokumentum maradt. Terápiájának lényegét a betegség szervek közötti tovaterjedésének megakadályozása adta, másrészt igyekezett kiküszöbölni a kívülről jövő káros ingereket. Az előbbi eszköze általában a piócával (nadállyal) véghezvitt vérleeresztés volt.

Kölnei Lívia tanulmányából tudjuk, hogy erről a gyógymódról Magyarországon az első híradás az „Orvosi Tár”-ban, az 1831-es III. kötet 9. füzetében találjuk. A „Vegyes tudósítások”-ban közöltek egy érdekes hírt, az Európát, sőt Észak-Afrikát és Észak-Amerikát is behálózó nadály-, azaz pióca-kereskedelemről, ami a Broussais-féle gyógymódnak alapfeltétele volt. „Német és magyar országból még mindég igen sok nadály vitetik ki franczia országba. Az e czélra készült kocsik különösen vannak alkotva, s 5-600 ezer nadály fér beléjök.(...) Sokszor öt-hat illy szekér indul egy hétben franczia országba.”

A magyar pióca-export – úgy tűnik – tartósan magas szintű maradt. 1840-ben, az „Orvosi Tár” negyedik félévi 15. számában ugyanis Való Ferenc kiskunfélegyházi sebész a piócák többszöri felhasználásának módjait ismertette. Ma már fintorgunk attól a kínos igyekezettől, ahogyan a szerző megpróbálta a vérrel telt piócát „rábírni” a vér kieresztésére anélkül, hogy megdöglött volna. Erre azért volt szükség, mert a nadály-export miatt a piócák „szerfelett fölcsavart ára” még a tehetősebb betegeket is visszarettentette.

1833-ban látott napvilágot egy hosszabb elemzés e gyógyítási irányzatról. Varga János ráckevei orvos korának orvosi rendszereiről írt összefoglalást, ebben szerepel a broussaisizmus. Alapelveinek korrekt ismertetéséből kiderül, hogy jól ismerte ezt a módszert, de nem tulajdonított neki számottevő értéket, mint ahogy a többi új rendszernek sem. „Annyira megrendítette Broussais a régibb rendes orvosi rendszert, hogy ennek már Európa egy része, különösen franczia ország, naponként leomlását várta. Csak magában Párizsban s itt is egyedül a kórházakban esztendőnként 5-6 millió nadály alig volt elegendő (...) Az egészséges franczia a helyett, hogy másszor hevülése enyhítésére egy pohár czukros vizet itt, most néhány nadályt rakatott magára.”

Tartalomhoz tartozó címkék: hír
Hidrogén
Forradalmian Új termék!
        
  Molekuláris Hidrogén
Kapcsolat

Margaréta Biobolt

6000 Kecskemét Margaréta u. 19.
(Széchenyi város, Margaréta otthonnál)
 
Villám Erika
Tel: +36-30/985-95-94
E-mail: erikavillam@gmail.com


Nyitvatartás:
H - P:
9.00 - 18.00-ig
Szo:
9.00 - 12.00-ig